21 dec 2011

12.20. Kedd

Szerző: andre

Mint mondva írtam, minden nap folytatjuk addig míg 11 SMS-pár nem érkezik meg a zárás üzenetével. Látom nem sietitek el, azt gondoljátok, hogy képtelen lennék úgy leírni ahogyan kellett volna történnie, ha ama sokasok nem kényszerítettek volna menekülésre. Arra is rájöhetettek ennyi idő után, hogy azért tudnám megírni úgy a következőt, mert azt már valahonnan megkaptam a leírását. Terveim szerint ebben az évben be szeretném fejezni ezt a segítő leírást. Amik mostan jönni fognak, az mindenkinél másképpen fog lecsengeni, mivel különbözőek vagyunk, de a cél az egység az egységben. Mint látjátok elég fél hónap is, s ha mindkettőben megvan a szándék, akkor senki nem tudja megállítani az elkerülhetetlen szinte megkerülhetetlent. Lássátok be, s fogadjátok lelkitársatok megbocsátását, még akkor is ha fél naphosszat ölelitek át egymást. Mint írván mondtam, aki kalandot keres, az nem a lelkitársa mellett vele képzeli el az életét, mivel fél attól, hogy titkai, gonosz gondolatai kiderülnek, aggódását úgy fejezi ki, hogy aki legjobban tudna segíteni, attól egy dolgot vár, de úgy várja, hogy ő ezért semmit sem mozdít, semmit sem mozdul. Nem mondom azt, hogy a jegyesegyetlenem  olyan lenne, de köztetek ahogyan a kérdéseket teszitek fel bizonyára többen vannak. Nem gond, de ahhoz el kell határoznod, hogy magadat visszaállítód oda, ahonnan letaszítottak, erre pedig ismeritek, hol található a legtöbb információ, így még csak annyit, hányan írtátok be akármelyik keresőbe a lelkitársatok nevét, vagy hányan írtátok be és tudatáttok mindenkivel, bármi áron, de zárok a lelkitársammal, esetleg hányan léptétek meg azt, hogy csak közös profil a közösségi portálokon -amire csak azért van szükségetek, hogy többet ne tudják megakadályozni az összezárásotokat-? Remélem érthető amit eddig leközvetítettem, minden adott és még akkor is ilyenek gondolkodtok, hogy NEM FOGOK MEGFELELNI A SZÁMÁRA, tudjátok, ha tényleg így gondolkodna a lelkitársatok, akkor lényegében saját magát itélné el, amit pedig épeszű ember nem tesz meg. Nem tesz meg, mertha valaki maga ellen mások által tesz, az orvosi eset. Aztán még van egy másik érdekesség amit leszűrtem írásaitokból, van bennetek szégyenérzet a tudatlanságotok miatt, de ha kicsit, csak egy picit, hogy visszatérjetek oda, ahonnan letaszítottak, attól megijedtek és inkább a lelki egységetek egysége ellen oly módon tesztek, hogy ekkor szoktam én általánosítani, mivel ha erre nem jöttök rá, akkor szinte semmi de semmi esélyetek arra, hogy személyesen is képesek legyetek egymást felvállalni. Tudjátok mit kell tenni, de féltek attól, hogy elsőre nem kapjátok meg, és akkor mások újból bekeverhetnek. S ha már ennyi minden információs segítséget írtam, akkor tegyétek meg -amíg még nem késő- amilyen lehetőségetek van, amit tudtok, de féltek attól, hogy a lelkitársatok nem fogad el. A lelkitársad olyan, aki kiegészít, felemel, segít, óva védve vigyáz…aki majdnem olyan, mint te, csak éppen ellenkező nemű…


12.20. Kedd

Késő este………
Kriszta: Férjem egy kicsit elgondolkodtam, s jobban vádolom magamat, miért van ez?……………
Andre: Feleségem majd közösen rájövünk, jó lesz így feleségem……………
Kriszta: Férjem nem akarlak sietettni, de jobb lenne előbbre hozni az esküvőnket, akár itt is megtarthatnánk, s senki nem tudja meg, hogy nem vártuk meg a gyászévet………….
Andre: Feleségem, Ernőék sem sietettnek, mivel majd idővel rájössz annak is jelentőségére, igazság szerint feketében kellene járnod, ha ismerted volna…………..
Kriszta: Férjem, ha csakúgy lenne helyes, bizonyára már abba öltöztettél volna, de mint látom esküvőnkre készülünk……………
Andre: Igen feleségem, köszönöm, hogy vagy nékem………………
Kriszta: Férjem………………………..
Andre: Feleségem ………………………
Kriszta: ………………………férjem
Andre: …………………………feleségem
Kriszta: Férjem írnánk egymásnak kézírással levelet……….
Andre: Feleségem természetesen……………….
Kriszta: Férjem úgy szeretnék kapni tőled levelet, de úgy írhatjuk meg, hogy egymásnak háttal fekszünk……………
Andre: Feleségem rendben, de előtte megfésülgetlek, hogy csak jót tudjál írni…………
Kriszta: Férjem nehezítek, ha nem lábad könnybe a szemünk, akkor újabb és újabb és a végén teljesen oda visszaérünk ahonnan annak idején letaszítottak engem……………
Andre: Feleségem s utána mit szólnál a csend hangjaihoz………………
Kriszta: Férjem, ha te utána acsend hangjaival akarsz foglalkozni, akkor belőled-tőled elvettek valamit………………..
Andre: Tehát feleségem akkor irány ………………
Kriszta: Igen férjem, és hogy célba érni tudjunk előtte táncolunk egymással, úgy ahogyan megigértük egymásnak……………………………..
Andre:Feleségem………………………………………………………………………………
Kriszta: Akkor kezdjük, s úgy adjuk át egymásnak, hogy a két levél összeér……………

Szólj hozzá

Hozzászólásod: