8 aug 2009

Szerző: andre

Tisztelt Mónika és Károly lelkitársak, akik 2008. augusztus 9-én terveztétek megtartani az esküvőtöket!
Hogyan kezdjem, ahogyan mindketten jöttetek az nekem sok volt. Mindketten egymást vádoltátok alaptalanul, pedig olyan egyszerű, hogy mit kellene tennetek. Olyan pofon egyszerű, elmondom nektek, nem tudom, hogy képes leszek pontosan úgy leírni, de azért megpróbálom. Először is mindkettőtök zavarja el azokat az ügyvédeket akiket megkértek. Ők nem akarják a ti javatokat. Ők szándékosan húzzák, mert meg akarnak fejni benneteket. Kérlek benneteket, ne hagyjátok magatokat! Kérlek benneteket a következőre: nagykanizsai illetőségű Mónika, aki jelenleg Hajdúszoboszlón tartózkodik, menjen szépen haza, s odavárja a hódmezővásárhelyi illetőségű Károly nevű jegyesét. Károly, te pedig kérlek, ne keressél újabb alaptalan indokokat, ha szereted a jegyesed őszintén, akkor gyere haza Maryland-ből. Károly, a kollégáid húznak, közben pedig irigykednek. Károly, a kollégáid azt akarják, hogy minél többet kutassál. Kérlek szépen, ha szereted a Mónika nevű jegyesedet, akkor gyere el hozzá, mond meg neki az új telefonszámodat, hogy felhívhasson tégedet. Ő már mióta rád vár, gyermeket csak tőled akar! Ő komolyan őszintén gondolja, hogy most már képes teljesíteni, amit igért. Nehezére esett nem sírni, de tedd meg a magad érdekében is, ha szereted a jegyesedet. Tedd meg, mert míg nem teszed meg, addig irigylik az emberek a boldogságotokat. Utána pedig, kérlek enged meg, hogy Mónika jegyesed mondja meg, hol fogtok majdan lakni. Ő bármely órában hivatalosan is feleségeddé akar válni, s a teljes nevedet felvenni, mert ő úgy érzi neki a nyugalmatok érdekében ezt kell tennie.

Szólj hozzá

Hozzászólásod: